Tevékenységem fő meghatározói az ellentmondások és a kontrasztok. Ezt támasztják alá a témáim, az alkalmazott technikáim és az anyaghasználatom. Keresem a szokatlant, meglévő ismereteimből és a környezetemből építkezve. Képeim konstrukciója kontrasztokon keresztül jut egyensúlyi állapotba.
Az alkotás során a tervezés és a folyamatos változtatás kettőssége hozza meg az eredményt, a nem tetsző részek folyamatos javításán keresztül. Mindebben megnyilvánul a változatlanság és a változtatás iránti vágyam kettőssége. A rend iránti vágyam vezet sok esetben a geometrikus formákhoz és ez gátat szab a gesztusoknak, a szabadságnak. Témáim részben mindennapi tárgyakhoz, jelenségekhez kötődnek, mint pl. ablakok, épületszerkezetek, természeti jelenségek, másrészt elvont fogalmak, álom és meseszerű valóságok. A valós és valótlanság határán feltárulkozó képen keresztül igyekszem egyértelművé tenni a témát.
A képeim készítése során festéken kívül különféle anyagokat, homokot, vakolatszerű anyagot, betonpasztát, különféle papírokat és textíliákat használok. A kevésbé nemes anyagok átalakulnak, megelevenednek a képeimen, az egymásra hatásukból egy önkifejező alkotás születik. Az anyagszerűség és az anyaghasználat nálam egyben az anyag tisztelete és csodálata. Anyagi világunk egy jelentős része láthatatlan, a szem számára nem felfogható, így az én képi világom is sok esetben megfoghatatlan. Ezt támasztják alá elmosódott kontúrjaim, határozatlan formáim, sejtelmes felületeim.
Az alkalmazott vegyes és kollázs technika által különféle és változatos részletek – vakolt, vágott, tépett, ragasztott darabok kerülnek egymás mellé, hogy egységbe rendeződjenek. A finom és durva anyagok, felületek társításakor megjelenik a harmónia és a disszonancia is a képeimen. A csipke tompítja az ellentéteket, belesimul a képbe, ugyanakkor helyenként kihívó és felhívja magára a figyelmet. Ezt a kettősséget érzem sajátomnak is, néha elbújnék a világ elől, máskor pedig szeretném magamra felhívni a figyelmet. Gazdag és minimalista felületek, geometrikus és lágyabb foltszerű részek váltakozásával erősítem a kontrasztot, még akkor is, ha nincs a részletek között alapvető színeltérés. Sok esetben a gazdagon felvitt festék visszaszedésekor jelennek meg véletlenszerűen a díszítő részletek, az ornamentika. A szerkezeti elemek és a változatos faktúrák, technikák ritmusa egy asszociációs rendszerhez vezet, melyre nem érvényesek a szabályok. Ezt a szabálytalanságot érzem az absztrakt képek lé
nyegének.
Képeim a lírai absztrakt irányzatba sorolhatók, tükrözik szétszabdalt, absztrahált, tökéletlen világunkat. Geometrikus képeim többnyire oldottak, nincsenek éles kontúrok és határok a részek között, lágy átmenetekkel kapcsolódnak. Nem áll tőlem távol a konstruktív szemlélet sem.
Törekszem a változásra mind technikai mind szellemi téren, mert a folyamatos változás létünk mozgatója.